Az orok visszateres mitosza

"S e szabadsag forrasa, biztositeka es tamasza: maga az Isten. Minden mas modern szabadsagfelfogas, akarmilyen elegedettseggel tolti is el birtokosat, keptelen a tortenelmet igazolni. S ez a keptelenseg, legalabbis annak szemeben, aki onmagaval szemben oszinte, maga a tortenelem remulete."Az archaikus ember - akit a modern szemlelet sokszor a "primitiv" jelzovel illet - eletet atszovi az az alapelv, hogy minden cselekedet egy egi mintanak, archetipusnak megfelelo, korabban mar megvalosult, istenek, hosok vagy az osok altal vegrehajtott tett ritualis megismetlese. Amelyik cselekedet nem ilyen, az ontologiai szempontbol nem is letezik - igy a profan tettek sem leteznek, ahogy a kronologikus tortenelem sem, csakis a szakralis, mely a mitoszokban orzodik meg.Ezzel szemben a modern, magat szabadnak tarto, de a tortenelem remuletebe zuhant ember hiaba fegyverezik fol historizmussal, egzisztencializmussal, netan marxizmussal, vigasztalanul all a sorscsapasokkal es szenvedesekkel szemben - mindaddig, amig egy "szabadsagfilozofia", az Isten letebe vetett hit mint a legmagasabb foku teremto szabadsag meg nem menti, es ki nem emeli a tortenelmi let fogsagabol.Mircea Eliade (1907-1986), a vilaghiru vallastortenesz jelen konyvhoz irt eloszavaban a kovetkezokkel ajanlja muvet az olvasoknak: "ezt a konyvemet tekintem a legjelentosebbnek; s ha azt kerdezne valaki, milyen sorrendben erdemes konyveimet olvasni, azt tanacsolnam, ezzel kezdje".