A masodik vilaghaboru

Kereken nyolcvan esztendovel ezelott robbant ki az emberiseg tortenetenek legnagyobb, legpusztitobb es legveresebb haboruja, amely a fold hat kontinensen es harom oceanjan zajlott, otvenmillio aldozatot kovetelt, es pusztitasa kiterjedt szinte a teljes emberi civilizaciora.John Keegan brit hadtortenesz lenyugozo intelligenciaval es tokeletes aranyerzekkel kalauzolja vegig olvasoit a haboru torteneten. Az esemenyek reszletes bemutatasa mellett Keegan nagy hangsulyt fektet a strategiai elemzesre es a haboru "vezermotivumaira" is, mikozben a vilageges gazdasag- es tarsadalomtorteneti vonatkozasait is erto modon tarja az olvasok ele. A reszletesen elbeszelt hadi esemenyeket ugy valasztja ki, hogy mindegyik megvilagitson egyet a modern hadviseles masodik vilaghaborura jellemzo sajatos valfajaibol. Ennek alapjan elemzi a legideszant-hadviseles (Kreta), a repulogep-hordozokkal vivott tengeri haboru (Midway), a panceloscsata (Falaise), a nagyvarosi ostrom (Berlin), valamint a keteltu hadviseles (Okinava) esemenyeit es sajatos mozzanatait. Bemutatja a szembenallo szovetsegi rendszerek mukodeset, kituno portrekat rajzol a haboru legfontosabb szereploirol (Hitler, Todzso, Churchill, Sztalin, Roosevelt), es reszletesen szol a tudomany es a haditechnika szereperol, a megszallas, az ellenallas, a hadaszati bombazas es a hirszerzes hatasairol es kovetkezmenyeirol - egyszoval mindenrol, ami vilagmeretuve es totalissa tette a konfliktust.A brit tudos mara klasszikussa valt, monumentalis muve sokkal tobb, mint a haboru egyszeru hadtortenete: lebilincselo stilusanak koszonhetoen akar regenykent is megallja a helyet,...