A halaknak nincs labuk

Izland legnagyszerubb irojanak koltoi, mondern csaladi sagaja az egesz huszadik szazadon ativel. A regeny egyetlen nap tortenete, de ebben a hosszu, faraszto napban tobb mint szaz ev emleke gomolyog. Mikor is kezdodott minden? Amikor a kolto-konyvkiado Ari felbukkan, hogy nehany ev daniai tavollet utan egy hirtelen jott csaladi ugy miatt visszaterjen abba a jobb napokat latott, apro izlandi varosba, ahol felnott? Vagy gyermekkoraban, a hetvenes evekben, amikor a sor be volt tiltva, a lemezjatszo hangszoroibol a Pink Floyd duborgott, a legfobb munkaado az amerikai hadsereg volt, es a halgyar igazgatoja botranyos halalt halt? Vagy meg regebben? A nagyapja koraban?Honnan es hogyan jutottunk el eddig a napig? Hogyan lett pontosan az, ami eppen van? Mikeppen formalodik az ember? A szerzo ebben a filozofikus, vitriolos humoru melabuval atszott, oneletrajzi elemeket sem nelkulozo muveben probal meg valaszt talalni a kerdesekre. Jon Kalman Stefansson mondatai rabul ejtenek, elemi erejuek, mint egy folyo sodrasa vagy a hompolygo felhok a Keflavik fole borulo, vegtelen egbolton.